Újabb beszámoló a május 18.-i ifiről :)
Nagyon jól telt a pénteki ifi. Készítettünk egy gyönyörű oltárt úgy Istennek, mint magunknak, amelyen mindenki elképzelése szerint alakíthatott: elvehetett vagy hozzátehetett valami olyasmit, ami szerinte fontos egy oltáron. Beszélgettünk Istenről és az ő fiáról, Jézusról.
Nagyon sokat énekeltünk és beszéltünk Istenről.
Ez alkalommal sikerült rádöbbennem arra, hogy Istennek mi vagyunk a legfontosabbak, fontosabbak vagyunk a tengernél, a földnél és még az égboltnál is fontosabbak vagyunk ezért szüksége van ránk, ahogy nekünk is nagyon nagy szükségünk van Ő rá.
Majd felolvastunk többször is egy részletet János evangéliumából, amelynek minden egyes sora nagyon elgondolkodtató volt.,,Ti majd sírtok és jajgattok, de a világ azonban örülni fog..Bármit kértek az Atyától, megadja nektek.!l
Nekem nagyon jól telt ez az este és megértettem azt, hogy mi köszönettel tartozunk Istennek, azért mert Ő mindig meghallgat akkor is, amikor úgy érezzük, hogy nincs, aki meghallgatna és segíteni tudna, de Igen! Ő itt van köztünk, még ha nem is látjuk és próbál nekünk segíteni és megmutatni a jó út felé vezető utat. :)
T.A.