Beszámoló a november 15-ei ifiről

2013.11.17 14:44

Úgy gondolom, rengeteg mindent köszönhetek ennek a csoportnak, és nem is tudom, hogy most hol lennék az ők segítségük nélkül. Istennek hála és dicsőség! Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy kiválasztott engem a világból, és megadta nekem azt, hogy jobban megismerhettem. Ő az, aki megváltoztatta az életem! A november 15-én tartott ifi nagyon jó volt, és ami nagyon tetszett, hogy a "színészek" és a kellékek segítségével, sokkal jobban, és mélyebben át tudtuk élni az alkalom mondanivalóját. Engem, személy szerint nagyon is megérintett. Ezelőtt fel sem tudtam fogni, hogy mennyire bűnös vagyok, hogy ennyire bűnös életet élek. Istent kerestem, és amikor nem találtam, akkor mindig kétségbe estem és feladtam. Nem tudtam, hogy miért? Talán elhagyott? Hisz azt mondta, hogy feltétel nélkül szeret engem. Azt hiszem ez alkalommal sikerült ráébrednem arra, hogy fontos megszabadulni a bűnös állapottól, ami fogva tart és elzár minket az Ő szeretetétől. Amikor bűnt követek el, újra és újra megölöm Jézust, de amikor szentgyónáshoz járulok, újra föltámad bennem Jézus, és Ő él bennem. Mi bűnösök mind meg kellett volna halnunk, de Isten el küldötte az Ő Fiát, és Ő halt meg a mi bűneinkért, azért, hogy nekünk életünk legyen. Ami viszont a legdurvább, hogy nem vagyunk mi erre méltók, és Ő mégis eljött. Annyira szeretett minket, hogy inkább Fiát áldozta fel. Ezelőtt fel sem tudtam fogni, hogy ez mennyire mély és milyen óriási áldozat. A péntek esti alkalom nagyon megmozgatta a lelkem, és úgy éreztem, mintha Jézus előttem lenne a kereszten, és az én bűneimért került oda. Méltó arra, hogy hódoljuk és leboruljunk előtte, hisz nincs senki más, aki meghalna helyettünk, a mi bűneinkért. De ami a legcsodásabb, hogy Jézus újra és újra feltámad bennünk, de ehhez szükség van arra, hogy mi is akarjuk. Itt jön be a képbe, hogy mennyire fontos a szentgyónás, amikor igenis azt tudod mondani, bánom, hogy elkövettem ezeket a bűnöket, és igyekszem, hogy többé ne bántsam meg Jézust. Összességében azt tudom mondani, hogy Isten nagysága, és hatalma leírhatatlan. Örülök annak, hogy ilyen tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodhattam ez alkalommal. Gazdagabb lettem, mint ezelőtt és úgy érzem, ezzel nem vagyok egyedül. Isten segítségét és áldását szeretném kérni, hogy az elkövetkező időkben is, amikor a gonosz körülvesz bennünket, tudjuk megvallani, hogy mi Isten gyermekei vagyunk. Ne keseredjünk el akkor sem, ha egy idő után sok megpróbáltatás ér, hanem akkor is legyünk képesek Istent választani. Ámen

M.A