A szeretet ünneplése
Szeretetgyakorlás és ünnep Gyergyóalfaluban
A Páli Szent Vince Szeretetszolgálat Szent Imre csoportjának, vagy ahogy Alfaluban mondják, a vincéseknek nagy része az alfalvi ifjúsági csoport tagja. A szervezet karitatív tevékenységet folytat, ilyen az adventi koszorúkészítés idős, magányos embereknek, és a mikulás- meg karácsonyi szeretetcsomagok összeállítása.
A munka már november végén kezdődik, ekkor indulunk el az önkormányzathoz, vállalkozókhoz, különböző szervezetekhez, hogy összegyűjtsük a csomagokhoz szükséges anyagi alapot. 2003-ban 150 mikuláscsomagot osztott ki „Szent Miklós püspök utóda” a vasárnapi gyermekmisén részt vevő gyermekeknek.
Karácsony előtt a plébános kihirdette a templomban a hagyományos süteményakciót. Aki tudott, süteményt hozott a plébániára, ahol a fiatalok kis csomagokat készítettek belőle azoknak, akik nem tudnak sütni, vagy nincs amiből sütniük.
A Caritastól alapélelmiszerekből álló csomagokat kaptunk, ezeket bővítettük ki az összegyűlt pénzből más élelmiszerekkel, édességgel, gyümölccsel, süteménnyel stb. Majdnem 100 csomagot készítettünk.
Idős, beteg, egyedül élő emberekhez, rászoruló, sokgyermekes családokhoz kopogtattunk be a karácsony előtti napokon, köszöntő szavaink és a csomagok révén hálás, néha könnyes tekintetek, örömtől csillogó gyermekszemek élményével gazdagodtunk, mindannyiszor megtapasztalva: sokszorosan jobb adni, mint kapni.
Decemberben sok más tevékenység is alkalmat adott az ifjúsági csoport tagjainak a találkozásra: a Szállást keres a szent család, az imaórák, az adventi gyertyagyújtások, az énekpróbák, a kántálás stb.
Évek óta közösen ünnepeljük a szilvesztert is. Ebben az évben szerettünk volna valami többet, mélyebbet, mint a hagyományos buli. Év végi hálaadást készítettünk elő. Nincs közösségi termünk, de a csoport művészkezű és -lelkű tagjai pillanatok alatt otthonossá, ünneplésre alkalmassá tesznek bármilyen termet (most éppen az egyik fiú üres házát). A vacsora után átvonultunk a gyertyával és különböző kellékekkel előkészített terembe, ahol mindenkit várt a 104. zsoltár és a Miatyánk egy-egy szava. Ének és zsoltár hangolt rá az év utolsó órájára: röpködtek a szavak, és összeállt a legszentebb imádság, a Miatyánk. Majd meggyújtottunk egy-egy teamécsest, és ki hangosan, ki némán, hálát adott az Úrnak az elmúlt esztendőért. A hálaadást a templomban fejeztük be, ahol együtt imádkoztunk a falubeliekkel.
A pezsgős, csillagszórós újévköszöntőt reggelig tartó tánc és játék követte.
Kozma Rozália
2004. január 25.
forrás:https://www.vasarnap.katolikhos.ro/archivum/old/archiv04/0404/fuzer.htm