A pásztorfiú
A pásztorfiű
A pásztorfiú a réten õrizte a nyájat.
A juhok csak legeltek és legeltek, a fiú pedig
egyedül volt és unatkozott.
Gondolt egyet, s torkaszakadtából kiabálni kezdett:
- Farkas, farkas ! Itt a farkas a juhok között ! Segítsetek !
Meghallották a falubeliek a segélykiáltást, otthagytak csapot, papot,
s lóhalálában futottak a fiú segítségére.
Amikor odaértek, a juhok békességben legelésztek, a fiú pedig a hasát fogta a nevetéstõl.
- Ha-ha-ha ! Becsaptalak benneteket, ti meg milyen rémült képet vágtok !
Az emberek fejüket csóválva visszatértek munkájukhoz.
Néhány nap elteltével a pásztorfiú megint sikoltozni kezdett:
- Farkas, farkas ! Itt a farkas ! Segítsetek !
Meghallották a falubeliek a segélykiáltást, s lóhalálában futottak a mezõre.
Amikor odaértek, a fiú megint csak a
hasát fogta nevettében. Így ment ez még néhány alkalommal.
Egy napon a farkas valóban megjelent, s rögvest el is
kapta elsõ áldozatát.
- Farkas, farkas ! Itt a farkas a juhok között ! Jó emberek !
Segítsetek !
A farkas tépte-szaggatta a juhokat, egyiket a másik után. A fiú pedig hiába kiabált torkaszakadtából, nem érkezett
segítség. A farkas mind egy szálig végzett szegény állatokkal.
- Nem hallottátok, hogy segítségért kiáltozok ? - kérdezte a fiú sírva a vetésrõl éppen hazafelé tartó falusiakat.
- Sokszor becsaptál minket, honnan tudhattuk volna, hogy most valóban veszély fenyeget ?
Tanulság: "Akit egyszer hazugságon kaptak, annak nem hisznek többé, ha igazat is mond."